A hegesztési folyamatban segítheti és elősegítheti a hegesztési folyamatot, ugyanakkor védő hatású és oxidációs reakciókat is megakadályoz. A fluxus szilárdra, folyékonyra és gázra osztható. A fő funkciók közé tartozik a "hővezetés elősegítése", "oxidok eltávolítása", "a hegesztendő anyag felületi feszültségének csökkentése", "olajfoltok eltávolítása a hegesztendő anyag felületéről és a hegesztési terület növelése" és "az újrahasznosítás megelőzése". -oxidáció". Ezen szempontok közül a két legkritikusabb funkció a következő: "oxidok eltávolítása" és "a hegesztendő anyag felületi feszültségének csökkentése".
A folyasztószer [1] általában olyan keverék, amelynek fő komponense gyanta. Ez egy segédanyag, amely biztosítja a forrasztási folyamat zökkenőmentes lefolyását. A forrasztás az elektronikus összeszerelés fő folyamata. A folyasztószer a forrasztáshoz használt segédanyag. A fluxus fő feladata a forraszanyag felületéről és a forrasztandó alapanyagról az oxidok eltávolítása, hogy a fémfelület elérje a szükséges tisztaságot. Megakadályozza a felület forrasztás közbeni újraoxidációját, csökkenti a forrasztás felületi feszültségét és javítja a forrasztási teljesítményt. A fluxusteljesítmény minősége közvetlenül befolyásolja az elektronikai termékek minőségét.
Az elmúlt évtizedekben az elektronikai termékgyártás forrasztási folyamatában általánosan elterjedt a gyanta alapú folyasztószer, amely főként gyantából, gyantából, halogenid tartalmú aktivátorból, adalékokból és szerves oldószerekből áll. Bár ez a fajta folyasztószer jó forraszthatósággal és alacsony költséggel rendelkezik, magas forrasztás utáni maradványa van. Maradéka halogénionokat tartalmaz, amelyek fokozatosan olyan problémákat okoznak, mint az elektromos szigetelési teljesítmény csökkenése és a rövidzárlat. A probléma megoldásához meg kell tisztítani az elektronikus nyomtatott áramköri lapon lévő gyanta alapú folyasztószer-maradványokat. Ez nemcsak a gyártási költségeket növeli, hanem a gyantaalapú folyasztószer-maradványok tisztítására szolgáló tisztítószer is főként fluor- és klórvegyületekből áll. Ez a vegyület egy olyan anyag, amely lebontja a légkör ózonrétegét, és betiltják és megszüntetik. Még mindig sok cég alkalmazza a fent említett eljárást, amikor gyanta alapú folyasztószert használ, majd tisztítószerrel megtisztítja, ami nem hatékony és költséges.
A nem tiszta folyasztószer fő alapanyagai a szerves oldószerek, a gyanta és származékai, a szintetikus gyanta felületaktív anyagok, a szerves savaktivátorok, a korróziógátló szerek, a társoldószerek és a filmképző szerek. Egyszerűen fogalmazva, különféle szilárd komponenseket oldanak fel különböző folyadékokban, hogy egységes és átlátszó kevert oldatot képezzenek, amelyben a különböző komponensek aránya és funkciójuk eltérő.
Szerves oldószer: ketonok, alkoholok és észterek egy vagy keveréke, általában etanol, propanol, butanol; aceton, toluol-izobutil-keton; etil-acetát, butil-acetát stb. Folyékony komponensként fő feladata, hogy a folyasztószerben lévő szilárd komponenseket egyenletes oldattá oldja, így a forrasztandó komponensek megfelelő mennyiségű folyasztószerrel egyenletesen bevonhatók. Ugyanakkor a fémfelületen lévő enyhe szennyeződéseket és olajfoltokat is meg tudja tisztítani.
Természetes gyanta és származékai vagy szintetikus gyanták
Felületaktív anyag: A halogéntartalmú felületaktív anyagok erősen aktívak és nagy forrasztóképességűek, de mivel a halogénionok nehezen tisztíthatók, magas az ionmaradék, a halogén elemek (főleg a kloridok) pedig erősen korrozív hatásúak, nem alkalmasak alapanyagként való felhasználásra. nem tiszta fluxushoz. Halogénmentes felületek Felületaktív anyag, kissé gyengébb aktivitású, de kevesebb ionmaradvány. A felületaktív anyagok főként zsírsavcsaládból vagy aromás nemionos felületaktív anyagokból állnak. Fő funkciójuk a forraszanyag és az ólomcsap fém érintkezésekor keletkező felületi feszültség csökkentése, a felületi nedvesítő erő fokozása, a szerves savaktivátorok behatolásának fokozása, valamint habképzőszerként is működhetnek.
Szerves savaktivátor: egy vagy több szerves sav kétbázisú savból vagy aromás savból áll, mint például borostyánkősav, glutársav, itakonsav, o-hidroxibenzoesav, szebacinsav, pimelinsav, almasav, borostyánkősav stb. Fő funkciója Az oxidok eltávolítása az ólomcsapokon és az oxidok az olvadt forrasz felületéről, és ez a fluxus egyik kulcsfontosságú összetevője.
Korróziógátló: csökkenti a szilárd komponensek, például gyanták és aktivátorok maradékanyagait magas hőmérsékletű bomlás után.
Társoldószer: megakadályozza, hogy a szilárd komponensek, például az aktivátorok kioldódjanak az oldatból, és elkerülhető az aktivátorok rossz, nem egyenletes eloszlása.
Filmképző szer: az ólomcsapok forrasztási folyamata során a felvitt fluxus kicsapódik és kikristályosodik, egységes filmet képezve. A magas hőmérsékleten történő bomlás utáni maradék gyorsan megszilárdul, megszilárdul, és viszkozitása csökkenhet a filmképző szer jelenléte miatt.
