Hűtés
Miután a folyékony hűtőközeg elnyeli az elpárologtatóban hűtött tárgy hőjét, magas hőmérsékletű és alacsony nyomású gőzzé párolog el, amelyet a kompresszorba szívnak, nagynyomású és magas hőmérsékletű gőzzé sűrítenek, majd kiengedik a kondenzátor. A kondenzátorban a hűtőközeghez (vízhez vagy levegőhöz) áramlik. ) hőt bocsát ki, nagynyomású folyadékká kondenzálódik, a fojtószelep alacsony nyomású és alacsony hőmérsékletű hűtőközeggé fojtja, majd ismét belép az elpárologtatóba, hogy felvegye a hőt és elpárologjon, elérve a ciklusos hűtés célját. Ily módon a hűtőközeg egy hűtési ciklust hajt végre a rendszerben a párolgás, a kompresszió, a kondenzáció és a fojtás négy alapvető folyamatán keresztül.
A fő összetevők: kompresszor, kondenzátor, elpárologtató, expanziós szelep (vagy kapilláriscső, túlhűtés szabályozó szelep), négyutas szelep, összetett szelep, egyirányú szelep, mágnesszelep, nyomáskapcsoló, biztosítékdugó, kimeneti nyomásszabályozó szelep, nyomás Vezérlőből, folyadéktároló tartályból, hőcserélőből, kollektorból, szűrőből, szárítóból, automatikus kapcsolóból, elzárószelepből, folyadékbefecskendező dugóból és egyéb alkatrészekből áll.
elektromos
A fő alkotóelemek közé tartoznak a motorok (kompresszorokhoz, ventilátorokhoz stb.), üzemkapcsolók, elektromágneses kontaktorok, reteszelő relék, túláram relék, termikus túláram relék, hőmérséklet-szabályozók, páratartalom-szabályozók és hőmérsékletkapcsolók (leolvasztás, fagyás elleni védelem stb.). Kompresszor forgattyúház-fűtőből, vízlezáró reléből, számítógép-lapból és egyéb alkatrészekből áll.
ellenőrzés
Több vezérlőeszközből áll, amelyek a következők:
Hűtőközeg-szabályozó: expanziós szelep, kapilláriscső stb.
Hűtőközeg-kör vezérlő: négyutas szelep, egyirányú szelep, összetett szelep, mágnesszelep.
Hűtőközeg nyomásszabályozó: nyomáskapcsoló, kimeneti nyomásszabályozó szelep, nyomásszabályozó.
Motorvédő: túláram relé, termikus túláram relé, hőmérséklet relé.
Hőmérséklet-szabályozó: hőmérséklet-helyzet szabályozó, hőmérséklet-arányos szabályozó.
Páratartalom szabályozó: Páratartalom szabályozó.
Leolvasztás vezérlő: leolvasztás hőmérséklet kapcsoló, leolvasztási idő relé, különböző hőmérséklet kapcsolók.
Hűtővíz vezérlés: vízlezáró relé, vízmennyiség szabályozó szelep, vízszivattyú stb.
Riasztásvezérlés: túlmelegedés riasztó, túl páratartalom riasztó, alacsony feszültség riasztó, tűzriasztó, füstjelző stb.
Egyéb kezelőszervek: beltéri ventilátor fordulatszám szabályozó, kültéri ventilátor fordulatszám szabályozó stb.
hűtőközeg
CF2Cl2
Freon 12 (CF2Cl2) kód R12. A Freon 12 színtelen, szagtalan, átlátszó és szinte nem mérgező hűtőközeg, de ha tartalma meghaladja a 80%-ot a levegőben, fulladást okozhat. A Freon 12 nem fog égni vagy felrobbanni. Nyílt lánggal érintkezve, vagy a hőmérséklet 400°C fölé emelkedik, hidrogén-fluoridra, hidrogén-kloridra és foszgénre (COCl2) bomlik, amelyek károsak az emberi szervezetre. Az R12 egy széles körben használt közepes hőmérsékletű hűtőközeg, amely alkalmas kis és közepes méretű hűtőrendszerekhez, például hűtőszekrényekhez, fagyasztókhoz, stb. Az R12 különféle szerves anyagokat képes feloldani, így a szokásos gumitömítések (gyűrűk) nem használhatók. Általában kloroprén elasztomer vagy nitril gumi lemezeket vagy tömítőgyűrűket használnak.
CHF2Cl
Freon 22 (CHF2Cl) kódja: R22. R22 nem ég és nem robban fel. Valamivel mérgezőbb, mint az R12. Bár a vízben való oldhatósága nagyobb, mint az R12, mégis "jégelakadást" okozhat a hűtőrendszerben. Az R22 részben feloldódhat kenőolajjal, és oldhatósága a kenőolaj típusától és hőmérsékletétől függően változik. Ezért az R22-t használó hűtőrendszereknél olajvisszavezetési intézkedésekkel kell rendelkezni.
Az R22 megfelelő párolgási hőmérséklete normál légköri nyomáson -40,8 °C, a kondenzációs nyomás normál hőmérsékleten nem haladja meg a 15,68 × 105 Pa-t, és térfogategységenkénti hűtőteljesítmény több mint 60%-kal nagyobb, mint az R12-é. A légkondicionáló berendezésekben többnyire R22-es hűtőközeget használnak.
CHF2F3
Az R13 kódú tetrafluor-etán R134a (ch2fcf3) nem mérgező, nem szennyező és a legbiztonságosabb hűtőközeg. TLV 1000pm, GWP 1300. Széles körben használják a hűtőberendezésekben. Különösen a magas hűtőközeg-igényű műszerekben.
típus
gőzkondenzátor
A gőzkondenzátor ilyen típusú kondenzációját gyakran használják a többhatású elpárologtató végső másodlagos gőzének kondenzálására, hogy biztosítsák a végső hatású elpárologtató vákuumfokát. Példa (1) Egy porlasztó kondenzátorban hideg vizet permeteznek be a felső fúvókán, és gőz lép be az oldalsó bemeneten. A gőz a hideg vízzel való teljes érintkezés után vízzé kondenzálódik. Ugyanakkor lefolyik a csövön, és a nem kondenzálható gőz egy része is kikerülhet. Példa (2) Egy tömített kondenzátorban a gőz az oldalsó csőből lép be, és érintkezik a felülről permetezett hideg vízzel. A kondenzátor porcelán gyűrűvel van megtöltve. Miután a csomagolást vízzel megnedvesítették, a hideg víz és a gőz érintkezési felülete megnő. , a gőz vízzé kondenzálódik, majd az alsó csővezeték mentén kifolyik. A nem kondenzálható gázt a felső csővezetékből a vákuumszivattyú vonja ki, hogy bizonyos fokú vákuumot biztosítson a kondenzátorban. Példa (3) Permetezőlemezes vagy szitalemezes kondenzátor, a cél a hideg víz és a gőz érintkezési felületének növelése. A hibrid kondenzátor előnye az egyszerű szerkezet, a nagy hőátadási hatékonyság és a korróziós problémák viszonylag könnyen megoldhatók.
Kazán kondenzátor
A kazánkondenzátorokat füstgáz-kondenzátoroknak is nevezik. Az égéstermék-kondenzátorok kazánokban történő alkalmazása hatékonyan takaríthatja meg a termelési költségeket, csökkentheti a kazán kipufogógáz-hőmérsékletét, és javíthatja a kazán termikus hatásfokát. A kazán működését meg kell felelnie a nemzeti energiatakarékossági és kibocsátáscsökkentési szabványoknak.
Az országos „Tizenegyedik Ötéves Tervben” felvázolt gazdaságfejlesztési modell átalakításának kulcsa és garanciája az energiatakarékosság és a kibocsátáscsökkentés. Fontos szimbóluma a tudományos fejlődési szemlélet megvalósításának, valamint a szilárd és gyors gazdasági fejlődés biztosításának. A speciális berendezések, mint jelentős energiafogyasztók, szintén környezetszennyező források. Fontos források, a speciális berendezések energiatakarékosságának és károsanyag-kibocsátás-csökkentésének erősítésének feladata hosszú utat kell megtenni. A tizenegyedik ötéves nemzetgazdasági és társadalmi fejlesztési terv vázlata megállapította, hogy az egységnyi hazai termelésre jutó összenergia-felhasználás mintegy 20%-os csökkentése és a főbb szennyezőanyagok összesített kibocsátásának 10%-os csökkentése a gazdasági és társadalmi fejlődés kötelező mutatói. Az ipari termelés "szíveként" emlegetett kazánok jelentős energiafogyasztók hazánkban. A nagy hatásfokú speciális berendezések főként a kazánokban és nyomástartó edényekben lévő hőcserélő berendezéseket jelentik.
2010. december 1-jén lépett hatályba a "Kazán energiatakarékossági műszaki felügyeleti és gazdálkodási szabályzata" (továbbiakban: Szabályzat). Javasolt továbbá, hogy a kazán kipufogógáz hőmérséklete ne legyen magasabb 170°C-nál, a termikus Az energiatakarékos gázkazánok hatásfoka elérje a 88%-ot, az energiahatékonysági mutatóknak nem megfelelő kazánok pedig nem vehetők nyilvántartásba.
Hagyományos kazánban a tüzelőanyag kazánban történő elégetése után a kipufogógáz hőmérséklete viszonylag magas, a füstgázban lévő vízgőz pedig még gáz halmazállapotú, ami nagy mennyiségű hőt von el. Az összes fosszilis tüzelőanyag közül a földgáz a legmagasabb hidrogéntartalommal, a hidrogén tömegszázaléka körülbelül 20-25%. Ezért a kipufogó füst nagy mennyiségű vízgőzt tartalmaz. Becslések szerint 1 négyzetméter földgáz elégetésekor keletkező gőz mennyisége 4000 KJ, ami a papír nagy hőteljesítményének mintegy 10%-a.
A füstgáz kondenzációs hulladékhővisszanyerő berendezés alacsonyabb hőmérsékletű vizet vagy levegőt használ a füstgáz hűtésére, hogy csökkentse a füstgáz hőmérsékletét. A hőcserélő felülethez közeli területen a füstgázban lévő vízgőz lecsapódik, és egyszerre valósítja meg a füstgáz érzékelhető hőjének és a vízgőz kondenzáció látens hőjének felszabadulását. Kienged, és a hőcserélőben lévő víz vagy levegő felveszi a hőt és felmelegszik, megvalósítva a hőenergia-visszanyerést és javítva a kazán termikus hatásfokát.
A kazán termikus hatásfoka javul: az 1NM3 földgáztüzelés során keletkező füstgáz elméleti mennyisége kb. 10,3NM3 (kb. 12,5KG). Példaként az 1,3-as többletlevegő-tényezőt figyelembe véve a füstgáz 14 NM3 (körülbelül 16,6 kg). Ha a füstgáz hőmérsékletét 200 Celsius-fokról 70 Celsius-fokra csökkentjük, a felszabaduló fizikai érzékelhető hő körülbelül 1600 KJ, a vízgőz kondenzációs sebessége 50%, a felszabaduló látens párolgási hő pedig körülbelül 1850 KJ. A teljes hőleadás 3450 KJ, ami a földgáz alacsony fűtőértékének mintegy 10%-a. Ha úgy vesszük, hogy 80 % füstgáz jut a hőenergia-visszanyerő berendezésbe, ez több mint 8%-kal növelheti a hőenergia-felhasználást, és közel 10%-ot takaríthat meg a földgáz tüzelőanyagból.
Osztott elrendezés, változatos beépítési formák, rugalmas és megbízható.
Fűtőfelületként a spirálbordás cső nagy hőcserélő hatásfokkal, elegendő fűtőfelülettel és kis negatív erővel rendelkezik a füstgáz oldali rendszerre, ami megfelel a közönséges égők követelményeinek.
kockázati tényezők
