Amikor a háztartási légkondicionáló hűt, a kültéri egységben lévő hőcserélőt (más néven hőcserélőt) kondenzátornak, a beltéri egység hőcserélőjét pedig elpárologtatónak nevezik. A kondenzátor hőleadási folyamata, amely a magas hőmérsékletű és nagy nyomású gáz halmazállapotú freont alacsony hőmérsékletű és nagynyomású folyékony freonná alakítja a külső levegővel történő hőcserével.
Termékek bemutatása
A kondenzátor, azaz a kültéri hőcserélő a rendszer nagynyomású berendezése a hűtés során (a hőszivattyús típus a fűtés alatti alacsony nyomású berendezés). A kompresszor kipufogónyílása és a retarder (kapilláris vagy elektronikus expanziós szelep) közé kell beszerelni. A klímakompresszorból kilépő magas hőmérsékletű és nagynyomású gáz (Freon) belép a kondenzátorba, és rézcsővel és alumíniumfóliával hűtik. A klímaberendezések axiális hűtőventilátorokkal vannak felszerelve, léghűtés segítségével, így a hűtőközeg hűtése és kondenzációja során a nyomás nem változik, a hőmérséklet csökken, gázról folyadékra.
A hűtőközeg kondenzátorban történő változásának folyamata elméletileg izoterm változási folyamatnak tekinthető. Valójában három funkciója van. Az egyik az, hogy a levegő elvonja a kompresszor által küldött magas hőmérsékletű légkondicionáló hűtőgáz túlhevített részét, így száraz és telített gőz lesz; A második a cseppfolyósítás állandó telítési hőmérséklet mellett; Harmadszor, amikor a levegő hőmérséklete alacsonyabb, mint a kondenzációs hőmérséklet, a cseppfolyósított hűtőközeget tovább hűtik a környező levegővel megegyező hőmérsékletre, hogy hűsítő szerepet töltsenek be.
A karbantartás módja
A klíma ellenőrzésekor elsősorban a klíma kondenzátorát ellenőrizzük, a kondenzátor felületét pedig megtisztítjuk. Ha túl sok a por, azt időben meg kell tisztítani, és sűrített levegőt is végezni. Ellenőrzéskor ellenőriznünk kell a kapcsolók és vezérlőelemek teljesítményét, ellenőrizni kell a teljesítményük megbízhatóságát és azt, hogy nincs-e fluortartalmú klímajelenség, ha a jármű hűtőközege nem elegendő, a klíma elveszti a hűtő hatását. . Ezenkívül figyelni kell arra, hogy a hűtőközeg szivárog-e. Ugyanez figyelhető meg a kompresszor felületi részeinél is a hatékony kezelés érdekében, főként a kompresszor felületén, a tömlőn és az olajnyom csatlakozási részein az időben történő kezelés érdekében.
A kondenzátorok hűtési módjuk szerint a következő típusokra oszthatók:
1. Vízkondenzátor: A vízkondenzátor vízkeringetéssel hűti a munkaközeget. A munkaközeg a kondenzátoron belül áramlik, míg a külső víz a kondenzátorcsöveken vagy a hűtőtoronyban kering, elvezetve a hőt. A vízkondenzátorokat széles körben használják számos ipari és kereskedelmi területen, például légkondicionáló rendszerekben, hűtőberendezésekben stb.
2, légkondenzátor: A légkondenzátor természetes vagy kényszerített konvekciót használ a hő elosztására a környező levegőben. Általában hőleadó bordák sorozatából áll, amelyek növelik a felületet a hőelvezetés fokozása érdekében. A légkondenzátorok általában az autómotorokban, az erőművekben és az ipari berendezésekben találhatók.
3. Párologtató kondenzátor: Az evaporatív kondenzátort általában gőzkeringtető rendszerben használják, amelyben a hőt párolgás és kondenzáció útján adják át. Az evaporatív kondenzátorban a forró gőz érintkezik a hűtőközeggel, így a gőz folyékony halmazállapotúvá kondenzálódik. Ezt a típusú kondenzátort általában hűtő- és légkondicionáló rendszerekben használják.
4. Hibrid kondenzátor: A hibrid kondenzátor különböző hűtési módszereket kombinál, általában víz- és léghűtési rendszereket. Például a hibrid kondenzátor a kezdeti szakaszban használhatja a vízhűtési módot, majd alacsonyabb hőmérsékleten átválthat léghűtés üzemmódra. Ez a fajta kondenzátor rugalmasan állítható különböző munkakörülmények között a nagyobb hatékonyság és teljesítmény érdekében.
