A közbenső hűtők (más néven töltőlevegő-hűtők) növelik a kényszerlevegő-beszívással (turbófeltöltővel vagy kompresszorral) felszerelt motorok égési hatékonyságát, ezáltal növelve a motor teljesítményét, teljesítményét és üzemanyag-hatékonyságát.
A turbófeltöltő összenyomja a beszívott égési levegőt, növelve annak belső energiáját, de a hőmérsékletét is. A forró levegő kevésbé sűrű, mint a hideg, ezért kevésbé hatékonyan ég.
A turbófeltöltő és a motor közé intercooler beépítésével azonban a bemeneti sűrített levegő lehűl, mielőtt elérné a motort, így visszaáll a sűrűsége és optimális égési teljesítmény érhető el.
Az intercooler, mint hőcserélő a turbófeltöltő kompresszor gázfolyamata során keletkező hőt tudja leadni. Ezt a hőátadási lépést úgy hajtja végre, hogy a hőt egy másik hűtőközegbe, általában levegőbe vagy vízbe viszi át.
Léghűtéses (más néven robbanásszerű) intercooler
Az autóiparban a hatékonyabb, alacsonyabb károsanyag-kibocsátású motorok iránti növekvő kereslet sok gyártót arra késztetett, hogy kisebb teljesítményű turbófeltöltős motorokat fejlesszen ki a motorteljesítmény és az üzemanyag-hatékonyság ideális kombinációjának elérése érdekében.
A legtöbb autóipari rendszerben a léghűtéses intercoolerek elegendő hűtést biztosítanak, és az autók radiátoraihoz hasonlóan működnek. Amikor a jármű előrehalad, a hidegebb környezeti levegő beszívódik az intercoolerbe, majd a hűtőbordán keresztül, átadva a hőt a turbófeltöltős levegőből a hidegebb környezeti levegőnek.
Vízhűtéses intercooler
Olyan környezetben, ahol a léghűtés nem alkalmazható, a vízhűtéses köztes hűtők nagyon hatékony megoldást jelentenek. A vízhűtéses közbenső hűtők általában "héj és cső" hőcserélőt használnak, ahol a hűtővíz az egység közepén lévő "csőmagon" áramlik át, míg a forró töltött levegő a csőkészleten kívül áramlik, átadva a hőt, miközben áthalad a csőben. "héj" a hőcserélő belsejében. Lehűlés után a levegőt kiürítik az alhűtőből, és egy csővezetéken keresztül a motor égésterébe táplálják.
Az autóipari intercooler szerepe és működési elve:
Az autóipari intercooler szerepe elsősorban a következő öt szempontban tükröződik:
1, csökkentse a motor szívó hőmérsékletét. A szívóhőmérséklet csökkentése javíthatja a motor felfújásának hatásfokát, ezáltal javítva a motor teljesítményét.
2, csökkentse a motor üzemanyag-fogyasztását. A motor felfújási hatásfokának javításával az üzemanyag és a levegő minden cseppje jó éghető keveréket képez, így az üzemanyag teljes elégetése érhető el.
3, a hűtőlevegő szerepe. Az intercooler le tudja hűteni a magas hőmérsékletű levegőt, mielőtt belép a motorba, hogy elkerülje az olyan problémákat, mint a detonáció és a lángok, amelyeket a magas hőmérsékletű levegő közvetlenül a motorba jut.
4, alkalmazkodni a nagy magasságú munkakörnyezethez. A felfújás hatékonyságának növelésével a motor stabil teljesítményt tud fenntartani nagy magasságban.
5. Javítsa a turbófeltöltős motor levegőcseréjének hatékonyságát.
A beszívott levegő hőmérsékletének csökkentése érdekében az intercooler szerepét elsősorban a következő szempontok tükrözik:
1. Csökkentse a kipufogógáz vezetési hatását a beszívott levegő hőmérsékletére. A kipufogógáz magas hőmérséklete a beszívott levegő hőmérsékletének emelkedését okozza, ami befolyásolja a motor felfújásának hatékonyságát.
2, kerülje a hűtetlen töltött levegő bejutását az égéstérbe, ami detonációt és füstgázszennyezést eredményez.
Az intercooler hozzáadása megoldhatja a túltöltés utáni légfűtés káros hatásait.
Ezenkívül az intercooler csökkentheti a motor üzemanyag-fogyasztását, javíthatja a nagy magassági környezethez való alkalmazkodóképességet, valamint javíthatja a feltöltő illeszkedését és alkalmazkodóképességét.
Az autóipari intercooler egy gázradiátor, amely egy cső köré van tekerve. A levegő az intercooler belsejében áramlik, amely elnyeli a hőt és lehűti a levegőt.
Az autóipari intercooler egy gázradiátor, az intercooler belsejét csövek veszik körül, a gázt az egyik végéről fújják be, a gázt a belső csővezeték áramlásában fújják be az intercoolerben, az áramlási folyamatban a gázhőt az intercooler, a másik végéből kifolyik a lehűtött gáz, sokan azt hiszik, hogy ez a turbófeltöltő hűtésére szolgál. Valójában nem, az intercooler a túlnyomásos levegő hűtésére szolgál. A turbófeltöltős motorokhoz két fő intercooler típus létezik, az egyik léghűtéses, a másik vízhűtéses.
Miért kell lehűteni a hozzáadott levegőt?
Mivel magának a kompresszornak a hőmérséklete nagyon magas, a kompresszió utáni levegő hőmérséklete párosulva tovább nő, így a turbófeltöltő után a levegő hőmérséklete könnyen áttörheti a 100 Celsius fokot. A levegő hőmérsékletének emelkedése után a sűrűség csökken, és az oxigéntartalom természetesen együtt csökken, így a hengerben kevesebb az oxigén, ami elkerülhetetlenül befolyásolja a teljesítményt. A beszívott hőmérséklet pedig túl magas, és könnyen kopogás keletkezik, ezért a kompresszoros motornak le kell hűteni a túlnyomásos levegőt.
A léghűtéses intercooler elöl található, leegyszerűsítve, ez egy közönséges radiátor, és a menet közben elöl átáramló légáram a léghűtőt érinti, hogy elérje a beszívott levegő hőelvezetését. Mivel a levegő hőmérséklete alacsony és a légáramlás nagy vezetés közben, a léghűtéses intercooler hőleadó hatása nagyon jó. Ezenkívül a szerkezet viszonylag egyszerű, és a költségek alacsonyabbak.
A léghűtéses intercooler légáramlási csővezetéke azonban túl hosszú, és a levegőnek a kompresszorból a csővezetéken keresztül előre, majd a csővezetéken keresztül a fojtószelephez kell jutnia hűtés után, ami súlyosbítja a turbina hisztériát. Sőt, minél kisebb a lökettérfogat és minél kisebb a sebesség, annál nyilvánvalóbb a hatás, ezért a kezdeti időkben, amikor az emberek nem voltak túl érzékenyek a turbina hiszterézisére, sok autóban léghűtéses közhűtőt használtak. Ezenkívül a léghűtéses intercooler alacsony fordulatszámon, mivel nincs elegendő légáramlás, a hőelvezetési hatás csökken.
A vízhűtéses köztes hűtőket a motor hűtőfolyadéka hűti, és a csőhossz rövidebb lehet, ami csökkentheti a turbina hiszterézisét. És a hűtőfolyadék keringése stabil, ne aggódjon a hűtőhatás miatt alacsony fordulatszámon.
A vízhűtéses intercooler azonban többe kerül, és mivel a hűtőfolyadék hőmérséklete nem alacsony, amikor a forró autó forró, az általános hűtőhatás nem olyan jó, mint a léghűtéses típusé.
Az intercooler a kompresszor hűtésére szolgál a sűrített levegőből, a kompresszor utáni levegő, a nyomás növekszik, a hőmérséklet emelkedik, az intercooler hűtése révén csökkentheti a nyomás alatti levegő hőmérsékletét, hogy javítsa a levegő sűrűségét, javítsa az inflációs hatásfok, a dízelmotor teljesítményének növelése és a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében.
Az intercooler a nyomástartó rendszer része. Ha a levegőt nagy arányban sűrítjük, akkor nagy hőt termel, ami csökkenti a levegő tágulási sűrűségét, és egyben károsítja a motor hőmérsékletét. A nagyobb térfogati hatékonyság elérése érdekében a magas hőmérsékletű levegőt le kell hűteni a hengerbe való befecskendezése előtt.
Ehhez radiátor beépítése szükséges, az elv hasonló a víztartály radiátorához, a magas hőmérsékletű és nagynyomású levegőt sok kis csőbe szétszórják, és a csövön kívül szobahőmérsékletű levegő áramlik nagy sebességgel, így a hogy elérjük a hűtés célját. Mivel ez a hűtő a motor és a turbófeltöltő között helyezkedik el, központi hűtőnek is nevezik, amit intercoolernek is neveznek.
Az autó intercooler szerepéről:
1. A motor teljesítményének javítása. Az alacsonyabb szívóhőmérséklet növeli a motor felfújásának hatékonyságát, így a motor teljesítménye javítható.
2, csökkentse a motor üzemanyag-fogyasztását. A motor felfújásának hatékonysága javult, így minden csepp üzemanyag jó éghető keveréket képezhet a levegővel, és minden csepp üzemanyag teljesen eléget.
3, csökkentse a motor kigyulladásának lehetőségét. A magas hőmérsékletű és nagynyomású levegő és üzemanyag magas hőmérsékletű és nagy nyomású éghető keverékgázt képez, amely könnyen lángol a motor hengerében. A szívóhőmérséklet csökkentése hatékonyan megfékezi a motor fellángolását. A lángok a motor rendellenes rázkódását okozhatják, és károsíthatják a motor tartozékait.
4, jobban alkalmazkodik a nagy magasságú munkakörnyezethez. A magaslati oxigéntartalom alacsony, javítja a felfújás hatékonyságát, hogy a motor teljesítménye fenntartható legyen.
Az intercooler feladata a motor szívóhőmérsékletének csökkentése. Általában alumínium ötvözetből készül. A különböző hűtőközegek szerint a közönséges intercoolerek két típusra oszthatók: léghűtésesre és vízhűtésesre.
(1) A léghűtéses típus külső levegőt használ az intercooleren áthaladó levegő hűtésére. Előnye, hogy a teljes hűtőrendszernek kevesebb alkatrésze van, és a felépítése viszonylag egyszerű, mint a vízhűtéses intercooler. Hátránya, hogy a hűtési hatásfoka alacsonyabb, mint a vízhűtéses intercoolernek, amely általában hosszabb csatlakozóvezetéket igényel, és nagyobb a légáteresztő ellenállása. A léghűtéses intercoolereket széles körben használják egyszerű felépítésük és alacsony gyártási költségük miatt. A legtöbb turbófeltöltős motor léghűtéses közhűtőt használ, például a Huatraca TCI terepjárók és a FAW-Volkswagen Bora 1.8T autók motorjait.
(2) A vízhűtés keringtetett hűtővizet használ a levegő hűtésére az intercooleren keresztül. Előnye, hogy nagyobb a hűtési hatásfok, és rugalmasabb a beépítési helyzet, nincs szükség hosszú csatlakozócsövekre, így a teljes szívócső simább lesz. Hátránya, hogy a motor hűtőrendszerétől relatíve független keringtető vízrendszert igényel, így a teljes rendszer több alkatrészből áll, magasabb gyártási költséggel, bonyolult felépítéssel. A vízhűtéses intercoolerek alkalmazása viszonylag ritka, általában a középső vagy hátsó motorral szerelt járművekben, valamint a nagy lökettérfogatú motorokon, például a Mercedes-Benz S400 CDI autókon és az Audi A8 TDI autókon használják, amelyek vízfelhasználású motorral vannak felszerelve. - hűtött intercoolerek.
