Az autó hűtője három részből áll: bemeneti kamrából, kimeneti kamrából és hűtőmagból. A hűtőfolyadék a radiátor belsejében, a levegő pedig a radiátoron kívül áramlik. A forró hűtőfolyadék lehűl, miközben hőt ad le a levegőnek, míg a hideg levegő a hűtőfolyadék által kibocsátott hő elnyelésével melegszik fel.
összesít
A hűtő az autó hűtőrendszeréhez tartozik, a motor vízhűtő rendszerében a hűtő három részből áll: bemeneti kamrából, kimeneti kamrából, főlemezből és hűtőmagból.
A radiátor lehűti a magas hőmérsékletet elért hűtőfolyadékot. Ha a hűtő csövei és bordái ki vannak téve a hűtőventilátor által generált légáramnak és a jármű mozgása által keltett légáramnak, a hűtőben lévő hűtőfolyadék lehűl.
fajta
A hűtőfolyadék áramlási iránya szerint a radiátorban a radiátor két típusra osztható: hosszanti áramlásra és keresztáramra.
A radiátormag szerkezete alapvetően két kategóriába sorolható: csőlemez típus és csőszíj típus
anyag
Az autó hűtőknek két fő típusa van: alumínium és réz, előbbi általános személygépkocsikhoz, utóbbi nagy haszongépjárművekhez
Az autóipari radiátorok anyagai és gyártási technológiája gyorsan fejlődik. Alumínium radiátor a nyilvánvaló előnyökkel a könnyű anyag, az autók és könnyű járművek területén fokozatosan felváltja a réz radiátort, ugyanakkor a réz radiátor gyártási technológiája és folyamata nagymértékben fejlődött, rézforrasztott radiátor személygépkocsikban, építőipari gépekben, nehéz teherautók és egyéb motorhűtő előnyei nyilvánvalóak. A külföldi autók hűtői többnyire alumínium radiátorok, elsősorban a környezetvédelem szempontjából (főleg Európában és az Egyesült Államokban). Az új európai autókban az alumínium radiátorok aránya átlagosan 64%. A kínai autóradiátor-gyártás fejlődése szempontjából a keményforrasztással előállított alumínium radiátor fokozatosan növekszik. A keményforrasztott réz radiátorokat buszokban, teherautókban és egyéb műszaki berendezésekben is használják.
szerkezet
Az autóhűtő az autók vízhűtéses motorhűtő rendszerének nélkülözhetetlen része, amely a könnyű, hatékony és gazdaságos felé fejlődik. Az autóhűtő szerkezete is folyamatosan alkalmazkodik az új fejlesztésekhez.
Az autóipari radiátorok leggyakoribb szerkezeti formái egyenáramú és keresztáramú típusokra oszthatók.
A radiátormag szerkezete alapvetően két kategóriába sorolható: csőlemez típus és csőszíj típus. A cső alakú radiátor magja sok vékony hűtőcsőből és hűtőbordából áll, és a hűtőcsövek többnyire lapos és kör alakú szakaszokat alkalmaznak, hogy csökkentsék a légellenállást és növeljék a hőátadási területet.
A radiátor magjának elegendő áramlási területtel kell rendelkeznie a hűtőközeg áthaladásához, valamint elegendő légáramlási területtel kell rendelkeznie ahhoz, hogy elegendő mennyiségű levegő áramoljon át, hogy elvonja a hűtőközeg által a radiátornak átadott hőt. [1]
Ugyanakkor elegendő hőelvezetési területtel kell rendelkeznie a hűtőfolyadék, a levegő és a hűtőborda közötti hőcsere befejezéséhez.
A cső alakú hevederes radiátor hullámos hőelosztó és hegesztéssel egymásba rendezett hűtőcsőből áll.
A cső alakú radiátorhoz képest a cső alakú radiátor körülbelül 12%-kal tudja növelni a hőleadási területet azonos feltételek mellett, és a hőleadó szalagot egy hasonló ablak redőnynyílással nyitják meg, zavart légáramlással, hogy elpusztítsa az áramló levegő tapadórétegét. a diszperziós zóna felületén és javítja a hőleadó képességet.
Az autók radiátorait általában vízhűtésre és léghűtésre osztják. A léghűtéses motorok hőelvezetése a levegő keringésén alapul, hogy elvonja a hőt a hőleadás hatásának elérése érdekében. A léghűtéses motor hengerblokkjának külsejét sűrű lemezszerkezetté tervezték és gyártják, ezáltal növelve a hőleadási területet, hogy megfeleljen a motor hőelvezetési követelményeinek. A leggyakrabban használt vízhűtéses motorhoz képest a léghűtéses motor előnye a könnyű súly és az egyszerű karbantartás.
A vízhűtés a hűtőradiátor felelős a hűtőfolyadék hűtéséért a motor magas hőmérsékletével; A szivattyú feladata a hűtőfolyadék keringtetése a hűtőrendszerben; A ventilátor működése a környezeti hőmérséklet segítségével közvetlenül a radiátorba fúj, így a radiátorban lévő magas hőmérsékletű hűtőfolyadék lehűl; A hűtőfolyadék tárolására egy állapottároló tartály szolgál, amely a hűtőfolyadék keringését szabályozza.
Ha a jármű halad, a por, a levelek és a törmelék könnyen felhalmozódnak a hűtő felületén, ami blokkolja a hűtőlapátot, és a hűtő teljesítménye csökken. Ilyenkor kefével takaríthatunk, vagy nagynyomású légszivattyúval elfújhatjuk a radiátoron lévő törmeléket.
A működési elvet részletesen ismertetjük
A hűtőrendszer fő feladata a hő levezetése a levegőbe, hogy megakadályozza a motor túlmelegedését, de a hűtőrendszernek más fontos szerepe is van. Az autó motorja a megfelelő magas hőmérsékleten működik a legjobban. Ha a motor lehűl, az felgyorsítja az alkatrészek kopását, ezáltal a motor kevésbé hatékony és több szennyezőanyagot bocsát ki. Ezért a hűtőrendszer másik fontos szerepe a motor minél gyorsabb felmelegítése és állandó hőmérsékleten tartása.
Kétféle autóhűtőrendszer létezik:
Folyadékhűtés és léghűtés. Folyadékhűtés A folyadékhűtéses jármű hűtőrendszere a folyadékot a motorban lévő csöveken és csatornákon keresztül keringeti. Amikor a folyadék átfolyik a forró motoron, hőt vesz fel, ami csökkenti a motor hőmérsékletét. Miután a folyadék átáramlik a motoron, a hőcserélőbe (vagy radiátorba) áramlik, és a folyadékban lévő hő a hőcserélőn keresztül a levegőbe kerül. Léghűtés Egyes korai autók léghűtéses technológiát használtak, de a modern autók már alig alkalmazzák ezt a módszert. Ahelyett, hogy folyadékot keringetne a motoron keresztül, ez a hűtési módszer a motorblokk felületére erősített alumíniumlemezen keresztül vezeti el a hőt a hengerből. Egy erős ventilátor a levegőbe fújja az alumíniumlemezeket, hogy lehűtse a motort. Mivel a legtöbb autó folyadékhűtést használ, sok cső van az autó hűtőrendszerében.
Miután a szivattyú a folyadékot a motorblokkhoz szállítja, a folyadék elkezd folyni a henger körüli motorcsatornákban. A folyadék ezután a motor hengerfején keresztül visszakerül a termosztáthoz azon a ponton, ahol a folyadék kifolyik a motorból. Ha a termosztát ki van kapcsolva, a folyadék a termosztát körüli csöveken keresztül közvetlenül visszaáramlik a szivattyúhoz. Ha a termosztát be van kapcsolva, a folyadék először a radiátorba folyik, majd vissza a szivattyúba.
A fűtési rendszernek külön ciklusfolyamata is van. Ez a ciklus a hengerfejjel kezdődik, és a folyadékot a fűtőhengeren keresztül visszaküldi a szivattyúhoz. Az automata sebességváltóval felszerelt autóknál általában külön ciklusfolyamat folyik a hűtőbe épített váltófolyadék hűtésére. A sebességváltó folyadékot a hajtómű egy másik hőcserélőn keresztül szívja fel a radiátorban. A folyékony autók széles hőmérsékleti tartományban működhetnek, jóval nulla Celsius-fok alatti hőmérséklettől jóval 38 Celsius-fok feletti hőmérsékletig.
Ezért függetlenül attól, hogy milyen folyadékot használnak a motor hűtésére, annak nagyon alacsony fagyásponttal, nagyon magas forrásponttal kell rendelkeznie, és sok hőt képes felvenni. A víz az egyik leghatékonyabb folyadék a hő elnyelésére, de fagyáspontja túl magas ahhoz, hogy autómotorokban használjuk. A legtöbb autóban használt folyadék víz és etilénglikol (c2h6o2) keveréke, más néven fagyálló. Etilénglikol vízhez adásával a forráspont jelentősen növelhető, a fagyáspont pedig csökkenthető.
Amikor a motor jár, a vízszivattyú keringeti a folyadékot. Az autókban használt centrifugálszivattyúkhoz hasonlóan a szivattyú centrifugális erővel szállítja kifelé a folyadékot, és folyamatosan szívja a folyadékot a közepéről. A szivattyú bemenete a középponthoz közel helyezkedik el, így a radiátorból visszatérő folyadék eljuthat a szivattyú lapátjaihoz. A szivattyú lapátja a folyadékot a szivattyú külseje felé küldi, ahol az belép a motorba. A szivattyúból származó folyadék először a motorblokkon és a hengerfejen keresztül áramlik, majd a hűtőbe, végül pedig vissza a szivattyúba. A motorblokk és a hengerfej számos csatornával rendelkezik, amelyek öntöttek vagy megmunkáltak, hogy megkönnyítsék a folyadék áramlását.
Ha ezekben a csövekben a folyadék áramlása egyenletes, csak a csővel érintkező folyadék kerül közvetlenül hűtésre. A csövön átáramló folyadékból a csőbe átadott hőmennyiség a cső és a csövet érő folyadék hőmérséklet-különbségétől függ. Ezért ha a csővel érintkező folyadékot gyorsan lehűtik, kevesebb hő kerül átadásra. A csőben turbulenciát keltve, az összes folyadékot összekeverve, a folyadékokat a csővel magasan tartva, hogy több hőt nyeljen el, így a csőben lévő összes folyadék hatékonyan felhasználható.
A sebességváltó hűtője nagyon hasonlít a radiátor belsejében lévő radiátorhoz, azzal a különbséggel, hogy ahelyett, hogy hőt cserélne a levegővel, az olaj hőt cserél a hűtőben lévő hűtőfolyadékkal. A nyomástartó tartály fedele A nyomástartó tartály fedele 25 °C-kal növelheti a hűtőfolyadék forráspontját.
A termosztát fő funkciója a motor gyors felmelegítése és az állandó hőmérséklet fenntartása. Ezt a radiátoron átáramló víz mennyiségének szabályozásával érik el. Alacsony hőmérsékleten a hűtő kimenete teljesen elzáródik, vagyis az összes hűtőfolyadék visszakerül a motoron keresztül. Amikor a hűtőfolyadék hőmérséklete 82 és 91 °C közé emelkedik, a termosztát kinyílik, lehetővé téve a folyadék átáramlását a radiátoron. Amikor a hűtőfolyadék hőmérséklete eléri a 93-103 °C-ot, a termosztát nyitva marad.
A hűtőventilátor hasonló a termosztáthoz, és vezérelni kell, hogy a motor állandó hőmérsékleten maradjon. Az elsőkerék-hajtású autók ventilátorral vannak felszerelve, mivel a motor általában keresztben van felszerelve, vagyis a motor teljesítménye az autó egyik oldalára néz.
A ventilátorok termosztatikus kapcsolókkal vagy motorszámítógépekkel vezérelhetők, és ezek a ventilátorok akkor kapcsolnak be, ha a hőmérséklet a beállított érték fölé emelkedik. Ha a hőmérséklet a beállított érték alá esik, ezek a ventilátorok leállnak. A hosszanti motorral szerelt hátsókerék-hajtású autókat általában motorhajtású hűtőventilátorokkal szerelik fel. Ezek a ventilátorok termosztatikusan szabályozott viszkózus tengelykapcsolókkal rendelkeznek. A tengelykapcsoló a ventilátor közepén található, és a hűtőből kiáramló levegő veszi körül. Ez a sajátos típusú viszkózus tengelykapcsoló néha inkább egy összkerék-meghajtású autó viszkózus csatolóeleme. Amikor az autó túlmelegszik, nyissa ki az összes ablakot, és működtesse a fűtést, miközben a ventilátor teljes sebességgel működik. Ennek az az oka, hogy a fűtési rendszer valójában egy másodlagos hűtőrendszer, amely tükrözheti az autó fő hűtőrendszerének helyzetét.
Az autó fűtőharangjának műszerfalában elhelyezett fűtőcsatorna-rendszer tulajdonképpen egy kis radiátor. A fűtőventilátor lehetővé teszi a levegő átáramlását a fűtőharangon, mielőtt belépne az autó utasterébe. A fűtőfújtató hasonló egy kis radiátorhoz. A fűtőfúvóka meleg hűtőfolyadékot szív ki a hengerfejből, majd visszajuttatja a szivattyúba, így a fűtőberendezés be- vagy kikapcsolt termosztáttal működhet.
