Ipari hírek

A fluxus funkciója és típusa

2024-07-23

A folyasztószer fő hatóanyaga a gyanta, amelyet az ón körülbelül 260 Celsius-fokon lebont, ezért az ónfürdő hőmérséklete nem lehet túl magas.

A folyasztószer egy kémiai anyag, amely elősegíti a hegesztést. A forrasztásban nélkülözhetetlen segédanyag, szerepe rendkívül fontos.

Oldja fel a forrasztás alap-oxid filmjét

A légkörben a forrasztott alapanyag felületét mindig oxidfilm borítja, vastagsága kb. 2×10-9~2×10-8m. A hegesztés során az oxidfilm elkerülhetetlenül megakadályozza, hogy a forrasztóanyag átnedvesítse az alapanyagot, és a hegesztés nem tud normálisan lezajlani. Ezért a folyasztószert az alapanyag felületére kell felvinni, hogy az oxidot redukáljuk az alapanyag felületén, hogy elérjük az oxidfilm eltávolításának célját.

A forrasztott alapanyag újraoxidációja

A hegesztési folyamat során az alapanyagot melegíteni kell. Magas hőmérsékleten a fémfelület felgyorsítja az oxidációt, így a folyékony fluxus beborítja az alapanyag és a forrasztóanyag felületét, hogy megakadályozza az oxidációt.

Az olvadt forrasztóanyag feszültsége

Az olvadt forrasztóanyag felülete bizonyos feszültséggel rendelkezik, akárcsak a lótuszlevélre hulló eső, amely a folyadék felületi feszültsége miatt azonnal kerek cseppekké kondenzálódik. Az olvadt forrasztóanyag felületi feszültsége megakadályozza, hogy az alapanyag felületére folyjon, ami befolyásolja a normál nedvesedést. Amikor a fluxus befedi az olvadt forrasztóanyag felületét, csökkentheti a folyékony forrasztóanyag felületi feszültségét, és jelentősen javíthatja a nedvesítési teljesítményt.

Védje a hegesztési alapanyagot

A hegesztendő anyag eredeti felületvédő rétege a hegesztés során megsemmisült. A jó fluxus gyorsan helyreállítja a hegesztőanyag védelmét a hegesztés után. Felgyorsíthatja a hő átadását a forrasztópáka hegyéről a forraszanyagra és a hegesztendő tárgy felületére; megfelelő folyasztószer a forrasztási kötéseket is széppé teheti


Teljesítmény birtokában


⑴ A fluxusnak megfelelő aktív hőmérséklet-tartománnyal kell rendelkeznie. A forrasztóanyag megolvadása előtt kezd működni, és jobb szerepet játszik az oxidréteg eltávolításában és a forrasztási folyamat során a folyékony forrasztóanyag felületi feszültségének csökkentésében. A folyasztószer olvadáspontjának alacsonyabbnak kell lennie, mint a forrasztóanyag olvadáspontja, de nem különbözhet túlságosan.

⑵ A fluxusnak jó termikus stabilitással kell rendelkeznie, és az általános hőstabilitási hőmérséklet nem lehet kevesebb, mint 100 ℃.

⑶ A folyasztószer sűrűsége legyen kisebb, mint a folyékony forrasztóanyag sűrűsége, hogy a folyasztószer egyenletesen oszlik el a hegesztendő fém felületén, vékony rétegben befedve a forrasztóanyagot és a hegesztendő fém felületét. film, amely hatékonyan elszigeteli a levegőt és elősegíti a forrasztóanyagnak az alapanyaghoz való nedvesedését.

⑷ A folyasztószer maradványa nem lehet korrozív és könnyen tisztítható; nem csaphat ki mérgező és káros gázokat; vízoldható ellenállással és szigetelési ellenállással kell rendelkeznie, amely megfelel az elektronikai ipar követelményeinek; nem szabad felszívnia a nedvességet és penészt termelnie; stabil kémiai tulajdonságokkal kell rendelkeznie, és könnyen tárolhatónak kell lennie. [2]


Típusok


A folyasztószer funkciója szerint kézi mártogatós folyasztószerre, hullámforrasztó folyasztószerre és rozsdamentes acél folyasztószerre osztható. Az első kettő ismerős a legtöbb felhasználó számára. Itt elmagyarázzuk a rozsdamentes acél folyasztószert, amely egy speciálisan rozsdamentes acél hegesztésére tervezett vegyi anyag. Az általános hegesztéssel csak a réz vagy ón felületek hegesztését lehet befejezni, de a rozsdamentes acél folyasztószerrel a réz, vas, horganyzott lemez, nikkelezés, különböző típusú rozsdamentes acél stb.


Sokféle folyasztószer létezik, amelyek nagyjából három sorozatra oszthatók: szerves, szervetlen és gyanta.


A gyantafolyasztószert általában a fák váladékából vonják ki. Ez egy természetes termék, és nincs maró hatású. A gyanta ennek a folyasztószernek a képviselője, ezért gyanta folyasztószernek is nevezik.


Mivel a folyasztószert általában forraszanyaggal kombinálva használják, a forraszanyagnak megfelelő lágy és kemény folyasztószerre osztható.


A lágy folyasztószereket, például a gyantát, a gyanta kevert folyasztószert, a forrasztópasztát és a sósavat általában használják elektronikai termékek összeszereléséhez és karbantartásához. Különböző alkalmakkor ezeket a különböző hegesztési munkadarabok szerint kell kiválasztani.


Sokféle folyasztószer létezik, amelyek általában szervetlen sorozatokra, szerves sorozatokra és gyanta sorozatokra oszthatók. Szervetlen sorozatú fluxus

A szervetlen sorozatú folyasztószer erős kémiai hatással és nagyon jó folyasztószerrel rendelkezik, de nagy korrozív hatással rendelkezik, és a savas folyasztószerhez tartozik. Mivel vízben oldódik, vízoldható fluxusnak is nevezik, amely két típust foglal magában: szervetlen savat és szervetlen sót.

A szervetlen savat tartalmazó folyasztószer fő összetevői a sósav, fluorsav stb., a szervetlen sót tartalmazó folyasztószer fő összetevői pedig a cink-klorid, ammónium-klorid stb. Használat után azonnal meg kell tisztítani őket, mert a visszamaradt halogenid a hegesztett részeken súlyos korróziót okoz. Ezt a fajta folyasztószert általában csak nem elektronikus termékek hegesztésére használják. Szigorúan tilos az ilyen típusú szervetlen soros folyasztószer alkalmazása elektronikus berendezések összeszerelésénél.

Szerves

A szerves sorozatú folyasztószer folyasztó hatása a szervetlen soros folyasztószer és a gyantasoros folyasztószer hatása közé esik. A savas és vízoldható fluxushoz is tartozik. A szerves savat tartalmazó vízben oldódó folyasztószer tejsav és citromsav alapú. Mivel forrasztási maradéka komoly korrózió nélkül egy ideig a forrasztott tárgyon maradhat, felhasználható elektronikai berendezések összeszerelésében, de SMT forrasztópasztában általában nem használják, mert nem rendelkezik a gyantafolyasztószer viszkozitásával. (ami megakadályozza a patch alkatrészek mozgását).

Gyanta sorozat

A gyanta típusú folyósítószert legnagyobb arányban az elektronikai termékek hegesztésénél használják. Mivel csak szerves oldószerben oldható, szerves oldószer fluxusnak is nevezik, és fő összetevője a gyanta. A gyanta szilárd állapotban inaktív, és csak folyékony állapotban aktív. Olvadáspontja 127 ℃, aktivitása 315 ℃-ig tarthat. A forrasztás optimális hőmérséklete 240-250 ℃, tehát a gyanta aktív hőmérsékleti tartományán belül van, és forrasztási maradéka nem okoz korróziós problémákat. Ezek a jellemzők a gyantát nem korrozív folyasztóvá teszik, és széles körben használják elektronikus berendezések hegesztésénél.

Különböző felhasználási igényekhez a gyantafolyasztószernek három formája van: folyékony, paszta és szilárd. A szilárd folyasztószer forrasztópáka, míg a folyékony és paszta folyasztószer a hullámforrasztáshoz alkalmas.

A tényleges használat során azt találták, hogy ha a gyanta monomer, kémiai aktivitása gyenge, és gyakran nem elegendő a forraszanyag nedvesedésének elősegítésére. Ezért az aktivitás javítása érdekében kis mennyiségű aktivátort kell hozzáadni. A gyanta sorozat folyasztószerei négy típusra oszthatók: inaktivált gyanta, gyengén aktivált gyanta, aktivált gyanta és szuperaktivált gyanta az aktivátorok jelenléte vagy hiánya és a kémiai aktivitás erőssége szerint. Az US MIL szabványban R, RMA, RA és RSA néven szerepelnek, a japán JIS szabvány pedig a folyasztószer klórtartalma szerint három fokozatra oszlik: AA (kevesebb, mint 0,1 tömeg%), A (0,1–0,5 tömeg%). %) és B (0,5-1,0 tömeg%).

① Inaktivált gyanta (R): megfelelő oldószerben (például izopropil-alkoholban, etanolban stb.) feloldott tiszta gyantából áll. Aktivátor nincs benne, és az oxidfilm eltávolításának lehetősége is korlátozott, ezért a hegesztett alkatrészektől nagyon jó forraszthatóság szükséges. Általában olyan áramkörökben használják, ahol a korrózió kockázata egyáltalán nem megengedett a használat során, például beültetett szívritmus-szabályozóknál.

② Gyengén aktivált gyanta (RMA): Az ilyen típusú folyasztószerhez hozzáadott aktivátorok közé tartoznak a szerves savak, például a tejsav, a citromsav, a sztearinsav és a bázikus szerves vegyületek. Ezeknek a gyenge aktivátoroknak a hozzáadása után a nedvesedés elősegíthető, de az alapanyagon lévő maradék továbbra sem korrozív. A nagy megbízhatóságú repülési és űrrepülési termékek, illetve a finom osztású felületre szerelt, tisztításra szoruló termékek mellett az általános polgári fogyasztási cikkeknek (például felvevők, tévék stb.) nem kell tisztítási eljárást beállítani. Gyengén aktivált gyanta használatakor szigorú követelmények vonatkoznak a hegesztett részek forraszthatóságára is.

③ Aktivált gyanta (RA) és szuperaktivált gyanta (RSA): Az aktivált gyantafolyasztószerben a hozzáadott erős aktivátorok közé tartoznak a bázikus szerves vegyületek, például anilin-hidroklorid és hidrazin-hidroklorid. Ennek a fluxusnak az aktivitása jelentősen javul, de a hegesztés utáni maradékban lévő kloridionok korróziója olyan problémává válik, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezért általában ritkán használják elektronikai termékek összeszerelésére. Az aktivátorok fejlesztésével olyan aktivátorokat fejlesztettek ki, amelyek hegesztési hőmérsékleten nem korrozív anyagokká bontják le a maradékokat, amelyek többsége szerves vegyületek származéka.

X
We use cookies to offer you a better browsing experience, analyze site traffic and personalize content. By using this site, you agree to our use of cookies. Privacy Policy
Reject Accept