A kondenzátor a hűtőrendszer alkatrésze, és egyfajta hőcserélő. A gázt vagy a gőzt folyadékká tudja alakítani, és a csőben lévő hőt nagyon gyorsan átadja a cső közelében lévő levegőnek. A kondenzátor munkafolyamata hőleadási folyamat, így a kondenzátor hőmérséklete viszonylag magas.
Az erőművek sok kondenzátort használnak a turbinákból távozó gőz kondenzálására. A hűtőberendezésekben kondenzátorokat használnak a hűtőgőzök, például az ammónia és a freon kondenzálására. A kondenzátorokat a petrolkémiai iparban használják szénhidrogének és egyéb vegyi gőzök kondenzálására. A desztillációs folyamatban azt az eszközt, amely a gőzt folyadékká alakítja, kondenzátornak is nevezik. Minden kondenzátor úgy működik, hogy hőt von el a gázokból vagy gőzökből.
A hűtőrendszer mechanikus része egyfajta hőcserélő, amely képes gázt vagy gőzt folyadékká alakítani, és a csőben lévő hőt nagyon gyorsan a cső közelében lévő levegőbe továbbítani. A kondenzátor munkafolyamata hőleadási folyamat, így a kondenzátor hőmérséklete viszonylag magas. Az erőművek sok kondenzátort használnak a turbinákból távozó gőz kondenzálására. A hűtőberendezésekben kondenzátorokat használnak a hűtőgőzök, például az ammónia és a freon kondenzálására. A kondenzátorokat a petrolkémiai iparban használják szénhidrogének és egyéb vegyi gőzök kondenzálására. A desztillációs folyamatban azt az eszközt, amely a gőzt folyadékká alakítja, kondenzátornak is nevezik. Minden kondenzátor úgy működik, hogy hőt von el a gázokból vagy gőzökből.
elv
A gázt egy hosszú csövön vezetik át (általában mágnesszelepbe tekercselve), lehetővé téve a hő elvesztését a környező levegőnek. A gőzszállításra gyakran használnak olyan fémeket, mint a réz, amelyek erős hővezető képességgel rendelkeznek. A kondenzátor hatásfokának javítása érdekében gyakran kiváló hővezetési tulajdonságokkal rendelkező hűtőbordákat adnak a csövekhez, hogy növeljék a hőelvezetési területet a hőleadás felgyorsítása érdekében, és ventilátorokat használnak a légkonvekció felgyorsítására, hogy elvonják a hőt.
A hűtőszekrény keringető rendszerében a kompresszor az elpárologtatóból beszívja az alacsony hőmérsékletű és alacsony nyomású hűtőközeg gőzt, adiabatikusan összepréseli magas hőmérsékletű és nagynyomású túlhevített gőzzé, majd a kondenzátorba préseli az állandó nyomású hűtés érdekében. , és hőt ad le a hűtőközegnek. Ezt követően hűtött folyékony hűtőközegbe. A folyékony hűtőközeget adiabatikusan fojtja az expanziós szelep, és kisnyomású folyékony hűtőközeggé válik. Az elpárologtatóban elpárolog, és a klíma keringető vízében (levegőben) felveszi a hőt, ezáltal lehűti a klíma keringető vizet, hogy elérje a hűtés célját. A kiáramló alacsony nyomású hűtőközeget beszívja a kompresszorba. , tehát a ciklus működik.
Az egyfokozatú gőzkompressziós hűtőrendszer négy alapvető komponensből áll: egy hűtőkompresszorból, egy kondenzátorból, egy fojtószelepből és egy elpárologtatóból. Csövekkel egymás után kapcsolódnak össze, így zárt rendszert alkotnak, amelyben a hűtőközeg folyamatosan kering. Áramlás, állapotváltozások következnek be, hőcsere történik a külvilággal.
fogalmazás
A hűtőrendszerben a párologtató, a kondenzátor, a kompresszor és a fojtószelep a hűtőrendszer négy lényeges része. Közülük az elpárologtató a hidegenergiát szállító berendezés. A hűtőközeg elnyeli a hőt a hűtendő tárgyból, hogy hűtést érjen el. A kompresszor a szív, és a hűtőközeg gőzének szívásában, összenyomásában és szállításában játszik szerepet. A kondenzátor egy olyan berendezés, amely hőt bocsát ki. Az elpárologtatóban felvett hőt a kompresszor munkája által átalakított hővel együtt adja át a hűtőközegnek. A fojtószelep fojtja és csökkenti a hűtőközeg nyomását, egyúttal szabályozza és szabályozza az elpárologtatóba áramló hűtőfolyadék mennyiségét, és két részre osztja a rendszert, a nagynyomású és a kisnyomású oldalra. A tényleges hűtőrendszerekben a fenti négy fő komponensen kívül gyakran vannak olyan segédberendezések, mint például mágnesszelepek, elosztók, szárítók, kollektorok, olvadó dugók, nyomásszabályozók és egyéb alkatrészek, amelyeket a működés javítására használnak. Gazdaságos, megbízható és biztonságos.
A klímaberendezések a kondenzáció formája szerint víz- és léghűtéses típusokra oszthatók. Felhasználási cél szerint két típusra oszthatók: egyhűtéses és hűtő-fűtő típusú. Függetlenül attól, hogy melyik típusból áll, a következő fő összetevőkből áll. készült.
A kondenzátor szükségessége a termodinamika második főtételén alapul - A termodinamika második főtétele szerint a hőenergia spontán áramlási iránya egy zárt rendszeren belül egyirányú, azaz csak magas hőről tud alacsonyra áramolni. hőség. A mikroszkopikus világban a hőenergiát hordozó mikroszkopikus részecskék csak Rendtől a rendetlenségig. Ezért amikor egy hőmotornak van energiája a munkavégzéshez, akkor lefelé is fel kell szabadítania az energiát, hogy hőenergia-rés legyen a felfelé és lefelé irányuló között, a hőenergia áramlása lehetséges legyen, és a ciklus folytatódjon. .
Ezért, ha azt szeretné, hogy a terhelés ismét működjön, először ki kell engednie a még nem teljesen felszabaduló hőenergiát. Ebben az időben kondenzátort kell használnia. Ha a környező hőenergia magasabb, mint a kondenzátor hőmérséklete, mesterséges munkát kell végezni a kondenzátor hűtése érdekében (általában kompresszorral). A kondenzált folyadék ismét magas rendű és alacsony hőenergiájú állapotba kerül, és újra képes dolgozni.
A kondenzátor kiválasztása magában foglalja a forma és a modell kiválasztását, valamint a kondenzátoron átáramló hűtővíz vagy levegő áramlási sebességének és ellenállásának meghatározását. A kondenzátor típusának kiválasztásakor figyelembe kell venni a helyi vízforrást, a víz hőmérsékletét, az éghajlati viszonyokat, valamint a hűtőrendszer teljes hűtőteljesítményét és a hűtőgépház elrendezési követelményeit. A kondenzátor típusának meghatározásánál számítsa ki a kondenzátor hőátbocsátási területét a kondenzációs terhelés és a kondenzátor egységnyi területre eső hőterhelése alapján egy adott kondenzátormodell kiválasztásához.
